A magyarul tökéletesn beszélő szerb filmes és animátor barátunk sok éven keresztül állandó vendége volt a Mediawave Fesztiváloknak, nyári táboroknak. Ő készítette a 2010 és 2011 évi szignálfilm animációkat. A táborokban is sok filmet készített vagy vett részt mások filmjeiben. Amikből a "Kétütemű" szatirikus akciófilmet és a "Kerek tányér lovagjai" egyéni humorú, magyar népmesét parodizáló animációsfilmet ajánljuk megtekinteni emlékére, amelyet a tábor 6 napja alatt készített, ami rendkívül nagy munka, aki már csinált ilyesmit az tudja...  A Mediawave 2010 szignál itt érhető el. A Mediawave 2011 szignál Dragantól itt érhető el.

Dragan, legyen neked könnyű a föld...

A 2017. évi Mediawave Együttlét a reformáció 500 évvel ezelőtti indulása előtt tisztelegve a “megújulás, megújítás” szellemiségében zajlik. (A téma részletes leírása itt érhető el.) A félezer éves évforduló magában hordozza az egykori vallási indíttatás történetiségét is, de még fontosabb számunkra a mindenkori megújulás, mint élő hagyomány vizsgálata, mai korunkra (is) érvényes, átgondolandó vetületeivel. A reFORMÁCIÓ / REFORMáció témájában várjuk olyan művészeti és térinstallációk terveit a rendezvény helyszínén törénő megvalósítására és működtetésére, melyek a MEDIAWAVE résztvevő közösségét a “megújulás, megújítás” témáját segítik körüljárni, ezzel kapcsolatok gondolkozásra és/vagy aktivitásra ösztönöznek minél szélesebb körben. Szívesen fogadunk olyan javaslatokat, az “együttlét” nagyon különböző korú és hozzáállású résztvevőinek bevonását is lehetővé teszik: közös építéssel számolnak és/vagy működésükben hordozzák a közösségi használatot. A pályázat részletes leírása itt tekinthető meg!

ELmehunyor - Göbölyös N. László

2017. február 19.

A magyar nyelvben, és főleg a közgondolkodásban a mai napig valami lekicsinylő íze van a „vidék” szónak, mintha a Budapesten kívüli világ eleve szegényebb, elmaradottabb, műveletlenebb lenne. Holott már az 1970-es évektől kezdve tanúi lehettünk annak, hogy kulturális téren éppen a „vidék” volt az, amely sok tekintetben túllépett a magyar „provincializmuson”, olyan merész művészi kísérletekre került sor, amelyről a fővárosban nem is álmodtak. A hajdani kaposvári, kecskeméti, debreceni, miskolci, pécsi színházak előadásai ma már legendaszámba mennek, hogy ne is beszéljünk Markó Iván balett-társulatáról, amely Győrből újította meg a magyar táncművészetet és vált világhírűvé.

Ugyanez a tendencia volt megfigyelhető a magyar jazz-ben, amelyet Hartyándi Jenő (többek között) győri kulturális munkás, koncert- és fesztiválszervező „kreatív improvizatív zenének” nevez. Ő a szerző-szerkesztője A jazz győri 40 éve című kiadványnak, szoros együttműködésben Fülöp Péterrel és Horváth Csabával, akik szintén a város jazz-életének fáradhatatlan animátorai és dokumentálói. A „mainstream”, nem ritkán más munkásságuk révén hivatalosan elfogadott jazz-muzsikusok mellett Budapesten kevés tere volt ennek a műfajnak, viszont a már említett „vidéki” központok kezdettől fogva tárt karokkal fogadták őket, megteremtve ezzel egyfajta „ellenkultúrának” a bázisait. /A kiadvány itt érhető el./ A kritika folytatása a részletekben...

Magyar Nemzet Online

Turi Gábor, 2017. február 6.

Egyedülálló vállalkozásként egy német magánszemély, Rudolf Kraus állít emléket a magyar kultúra kimagasló személyiségének. A The World of György Szabados oldal a 2011-ben, 72 éves korában elhunyt Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, zeneszerző örökségének ápolását és nemzetközi bemutatását tűzte ki célul. Szerkesztője a Würzburg mellett élő Rudolf Kraus, akivel Szabadoshoz fűződő kapcsolatáról, a honlap létrehozásának körülményeiről és vállalt küldetéséről beszélgettünk.

Szabados György a Debreceni Jazznapokon 2003 szeptemberében Fotó: Oláh Tibor / MTI

Magyar Nemzet online

Sashegyi Zsófia (2017. február 5.)

Villámkérdések és őszinte válaszok lélekről, életről, döntésekről. Aki válaszol: Ferenczi György szájharmonikás-énekes.

Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

Az eső áztatta, homályba borult utcán a hideg szél szemetet kerget. Kukák tartalmát, plakátfoszlányokat, újságpapírt, rongyokat, sörös dobozokat. Pénzt. Részvényeket. Időnként hangok. Néha talán lövések. Minden széthullott, minden érték elenyészett. Posztapokaliptikus víziókat keltenek azok a videók, amik Grencsó István és Dukay Barnabás első közös muzsikálásáról készültek 2015. november 18-án az Auróra nevű hely pincéjében. (olvasd a folytatást a részletekben)

Gülch Csaba a Mediawave Filmarchívum helyi hasznosításával kapcsolatban készített interjút Hartyándi Jenővel (január 3.), aki két éve dolgozik a "Győr város nem hivatalos közösségei - 1950-napjaink" weboldal feltöltsével (a címre kattintva elérhető), amely egyik alapja a Mediawave archívum. A cikk a lap alján pdf formában, jól olvashatóan kinyitható.

December 30-án a győri Wakachuka csoport és vendége kamaraformációi búcsúztatták az óévet a Komédiás étterem Színhely Kulturpincéjében. A nevekre kattintva érhetők el felvételeink a koncertekről: Szilágyi Balázs szóló, Zselenszky Tamás szóló, Szilágyi Balázs & Kácser Toma Duó.

Száz évvel ezelőtti forró jazzhangulat, győri fiatal muzsikusok előadásában. Karácsony előtt pár nappal rögzítettük a győri Lima szórakozóhely pincéjében. A felvétel ide kattintva érhető el. De akit érdekel az eredeti, Django Reinhard világa, az ide kattintson.

Az előző évek hagyománya ez évben is folytatódott, de felvezetésként volt egy kis lakoma Cimbi frissen a füstről levett kolbászából és sajtjaiból, majd még egy összeszedett próba is lezajlott. A regölés - mint a dokumentáció is mutatja -, rendben lezajlott, amely végét fedje jótékony homály... követtem, amíg lehet... De azt fontos megjegyezni, hogy az ország különböző területeiről összeverődött néptáncosok mellé egyre több helyi sorakozik fel a regölők közé a 100 fő alatti falucskából. Az idei regölésről készített videónk itt érhető el.