www.mediawavefestival.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu | www.filmfundgyor.eu

 

 

 

"RAVAZDI PARASZTSZALON"

2024 TÉLI PROGRAMJAIBÓL

  

január 10. (szerda)
"A magyar improvizatív zene elméleti emberei"

sorozat

CSOBOD JUDIT PORTRÉ
*

január 17. (szerda)

"A magyar improvizatív- és népzene egyéniségei"

sorozat

NESZTOR IVÁN MUZSIKUS PORTRÉ

(dob)

*

január 24. (szerda)
"Régiós színész egyéniségek" sorozat

BENDE ILDIKÓ PORTRÉ

*

 február 7. (szerda)
"A líra nagy egyéniségei" sorozat

VILLÁNYI LÁSZLÓ PORTRÉ

2. rész

*

február 14. (szerda)
"Akik sokakat befolyásolta" sorozat

IN MEMORIAM RÜTYI

barátai, pályatársai emlékeznek róla
*

február 21. (szerda)
"A magyar blues egyéniségei" sorozat

PRIBOJSZKI MÁTYÁS MUZSIKUS PORTRÉ

(ének - szájharmonika)
*

március 13. (szerda)
"Közösség- és fesztiválszervezők" sorozat

HARTYÁNDI JENŐ PORTRÉ

3. rész: a Mediawave első 10 éve
*

március 20. (szerda)
"Régiós képzőművész család" sorozat

ALKOTÁSZÉK PORTRÉ

Samu Eszter és Sándor József Péter Alkotász

 

*****

 

 

 

 

"RAVAZDI PARASZTSZALON"

2024 TÉLI PROGRAMJAIBÓL

  

január 10. (szerda)
"A magyar improvizatív zene elméleti emberei"

sorozat

CSOBOD JUDIT PORTRÉ
*

január 17. (szerda)

"A magyar improvizatív- és népzene egyéniségei"

sorozat

NESZTOR IVÁN MUZSIKUS PORTRÉ

(dob)

*

január 24. (szerda)
"Régiós színész egyéniségek" sorozat

BENDE ILDIKÓ PORTRÉ

*

 február 7. (szerda)
"A líra nagy egyéniségei" sorozat

VILLÁNYI LÁSZLÓ PORTRÉ

2. rész

*

február 14. (szerda)
"Akik sokakat befolyásolta" sorozat

IN MEMORIAM RÜTYI

barátai, pályatársai emlékeznek róla
*

február 21. (szerda)
"A magyar blues egyéniségei" sorozat

PRIBOJSZKI MÁTYÁS MUZSIKUS PORTRÉ

(ének - szájharmonika)
*

március 13. (szerda)
"Közösség- és fesztiválszervezők" sorozat

HARTYÁNDI JENŐ PORTRÉ

3. rész: a Mediawave első 10 éve
*

március 20. (szerda)
"Régiós képzőművész család" sorozat

ALKOTÁSZÉK PORTRÉ

Samu Eszter és Sándor József Péter Alkotász

 

*****

 

etnik Archív
2024. március PSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzV Aktuális program:
2024.03.19.
01020304050607080910111213141516171819202122232425262728293031

KÖZVETLEN KÉRDÉS

Név:
E-mail:
Kérdés:

HÍRLEVÉL

Név:
E-mail cím:
Feliratkozom az alábbi hírlevelekre:
MEDIAWAVE
MEDIAWAVE webTV
Passport Control
Adatok módosítása, leiratkozás vagy aktiválás újraküldése:
KÉPAJÁNLÓ

MEDIAWAVE ARCHÍVUM (1991-2022) :: 1991 :: ÚJSÁGCIKKEK :: FILMKULTÚRA - KREATÍV, GONDOLKOZÓ SZERSZÁM

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Filmkultúra
Kreatív, gondolkozó szerszám
Nemzetközi Film és Videó Művészeti Fesztivál Győr
1991. 3. szám
Kövesdy Gábor
 

Az áhított dolgok elől elzárt gyermek kíváncsiságával igyekezett a magyar filmes szakma vékonyka, a kísérleti film iránt még fogékony rétege Győrbe, ahol lelkes fiatalemberek kis csapata (a Győri Vizuális Műhely) a csodával határos módon egy minden tekintetben európai színvonalú filmfesztivált hozott össze.

 

 

Reménykeltő és dicséretes dolog, hogy a fesztivál fő támogatói a Művelődési Minisztérium Film és Videó Főosztálya, a Győri Ifjúsági Ház és a megyei Moziüzemi Vállalat voltak, hiszen a filmszakma „alternatív" intézményei (Magyar Független Film és Videó Szövetség, Magyar Filmklubok Szövetsége, Magyar Filmintézet, BBSA) által folyósított, érthető okokból csekély mértékű támogatásból ilyen nagyszabású eseményre nem futotta volna. Négy kontinens 25 országából több mint 400 film érkezett, s bár a versenyprogramba csak hatvanat juttatott közülük az előzsűri, információs vetítéseken a többi film- és videóalkotás is megtekinthető volt. A filmes programot koncertek, fotó- és képzőművészeti kiállítások, installációk, performance-ok sora egészítette ki, nagyszerűen válogatva, hiszen minden „kiegészítő" program ugyanazt az experimentális szemléletet demonstrálta; a folytonos átértelmezést, a kifejezés, a közlés új lehetőségeinek és az anyag titkos tulajdonságainak kutatását. Ilyen jelentős és értő módon szervezett kísérleti filmfesztivált még nem rendeztek Magyarországon. (Bár tavaly Szigetváron elindult egy hasonló, bíztató kísérlet.) Remek alkalom nyílott tehát a kitekintésre, a világ kísérleti filmes vérkeringésébe való bekapcsolódásra (a külföldi szerzők többsége eljött Győrbe, s néhány nyugat-európai fesztiválszervező is jelen volt), valamint arra, hogy a magyar filmkészítők szembesüljenek egy másfajta szemlélettel, ami talán segíthet eloszlatni a magyar filmgyártás egén egy idő óta gyülekező konzervatív, akadémikus színezetű Fellegeket.

 

Győrben valóban a filmes szabadgondolkodók gyűltek össze, akiket hasonló világlátás és művészetszemlélet, valamint egy ebből következő másfajta filmkészítési igény köt össze. Igy történhetett, hogy a programban egymás mellé került, s valóban egyenlő feltételekkel versenyzett a legmodernebb stúdióban készült komputer-animáció és az igazi „low budget" körülmények között, pár ezer forintból forgatott, karcos, szuper 8-as amatőrfilm. Az újító, szabad gondolat mindegy, milyen technikán nyilvánul meg - itt nem a befektetett pénz, hanem a befektetett szellemi tőke volt a fontos.

Győrben bebizonyosodott, hogy az alternatív filmkészítés nem olyan marginális, ezoterikus áramlat, mint amilyennek Magyarországról tűnik. A programban szerencsés módon az experimentális filmezés valamennyi fontosabb irányzata képviselve volt. A konstruktivista-analitikus filmek jól reprezentált vonulatából két alkotást emelnék ki. Matthias Müller A messzeségből - Napló (Aus der Ferne - The Memo Book, 16 mm, ff, 28 perc) című filmje a magány mint lelkiállapot felfogásából kiindulva az elmúlás, a halál egyébként „veszélyes" témájához találta meg a néhol valóban mélybe húzó, néhol katartikusan felemelő eredeti, személyes, bensőséges motívumokat és a témához adekvát nyelvi eszközöket: kockázott felvételek, karcolt filmszalag, impresszionisztikus elmosódottsággal kiégetett képek - hasonlókat Erdély Miklós vágóasztal-képernyőről visszamásolt filmjeiben láthattunk („a második tekintet filmje"). Lux Antal Identitás (Identitat, videó, 10 perc) című filmje a német egyesítés lélektani következményeit elemző munka. (Identitás: az önmagunkkal és a társadalomban betöltött szerepünkkel való azonosulás tudata.) A német egység problematikáját feldolgozó számos vetített alkotás közül ez az egy haladja meg a Harmadik Birodalom referenciáival Ijesztgető utaláskör szintjét. Talán nem véletlen, hogy egy Berlinben élő, de másfajta - kelet-európai - érzékenységet hordozó művésznek sikerült ez. Az Identitás képzőművészeti igényességgel elkészített videómunka, melynek fő formai erénye éppen az, hogy képes a választott technika ellenére szűkszavú és visszafogott, egyszerű és lényegretörő lenni: Mer üresen hagyni képfelületet, s a videó biztosította technikai lehetőségeket kivétel nélkül fünkcionálisan használja.
 

A kizárólag destruktív, romboló gesztusokra építő filmek is jelen voltak Győrben. Kérdés persze, hogy e művek romboló szándéka mire irányul? Anarchista töltésű társadalombírálat jellemezte a finn Maki Teemu két filmjét; a Nagypéntek (The Good Friday, videó, 9 perc) és a Saját utam - Folyamatban lévő munka (My Way, A Work in Progress, videó, 32 perc) a gesztusszintű, primér tagadáson túl (pénzre fröccsenő ondó), valódi önkínzással és valódi gyilkolással protestálnak a társadalmi erőszak ellen... Voltak szelídebb alkotások is, melyek a rombolást az elaggott nyelvi eszközökre vonatkoztatták. Ők elsősorban a vizuális tömegkultúra nyelvi közhelyeinek tudatos kiforgatásával, nevetségessé tételével operáltak. Ezen túl kevés alkotás mutatott arra, hogy a nyelvi rombolást nyelvi építés is követné. Úgy tűnik, az experimentális filmezést a 70-es években még ösztönző nagy lingvisztikai hullám végérvényesen levonult, a kísérleti film is jórészt saját kliséiből táplálkozik.
 

A nyelvi kísérleteket mindig is éltető technicista áramlat, mely a fesztiválon vetített filmek többségét alkotta, ma inkább elrettentő hatást kelt, s ez jórészt a videó filmmel szembeni dominanciájának a következménye. Jő ideje látjuk, hogya Coppola által 1982-ben „kreatív, gondolkozó szerszám" - nak keresztelt videó nem igazolta a hozzá fűzött reményeket: sem az audiovizuális információáramlást, sem a mozgóképtermelést, sem a mozgóképfogyasztást nem demokratizálta, csupán tömegcikké tette azokat. Ugyanígy, a kísérleti filmben is inkább a videó káros hatásait vagyunk kénytelenek számba venni. Közhelyszerű, hogy a videó átgondolatlanságra és felületességre csábít, hiszen a majdnem korlátlanul megismételhető rögzítés lehetősége nem kényszerít előzetes analízisre. Közhelyszerű, hogy a videótechnika oly mértékben agresszívvé vált, hogy az alkotás szinte minden folyamatából képes kiszorítani az emberi akaratot. (Külföldi vendég mesélte, hogy az automata blende- és élességállítás után már olyan kamera is a piacon van, amely maga választja ki a helyesnek ítélt képkivágást, beállítást, vagyis képes teljes egészében kiiktatni a nézőke mögül az emberi szemet, az emberi agyat.) A Győri Fesztiválon is megfigyelhető volt két olyan tendencia, amely a videó mint technikai lehetőség lealacsonyító kizsákmányolásán alapul. Az egyiket a „technikusok rémuralmának" nevezhetnénk; a keverőpulton meglévő valamennyi lehetséges gomb, billentyű, modulátor szünet nélküli és funkciótlan tekergetése, mely az alkotó tehetségtelenségén kívül arra a tévképzetre épül, hogy a technika önmagában képes „művészetet" gerjeszteni magából. Pedig ha valakinek, a kísérletezönek igazán tudnia kellene, hogy ő az anyag és a technika ellen is harcol; az ellen, hogy a szükségképpen materializálódó alkotói folyamat úrrá legyen a szellemen. A technicista művek másik elrettentő válfaját „videó-élősdiségnek" nevezném. Ide tartozik majdnem minden talált anyagból dolgózó film; kábel, műholdas televíziós csatornák adásainak, videófilmeknek, a világ telekommunikációs kultúrszemetének kimazsolázása, s az így nyert anyag fentebb leírt módon történő agyonmanipulálása. Nem is az a fő baj, hogy ezekből a filmekből rendszerint nem derül ki több, mint hogy civilizációnk, kultúránk önmagunk által pusztulásra ítéltetett, hanem az, hogy az ilyen hozzáállás és magatartásforma mélyén ugyanolyan könnyű, fogyasztói attitűd van, mint amilyen a nagy hévvel temetett világ sajátja.
 

 

Szerencsére olyan alkotók is voltak, akik a kísérleti filmet a játék szinonímajaként fogják fel. Különösen az Interfilm nevű nemzetközi alkotói csoportulás szuper 8-as és 16-os munkái tűntek ki formailag könnyed, mégis mélyértelmű igényességükkel. (Uli Versum: Déligyümölcsök Zitrusfrüchte II. S8, 5 perc, Michael Brynntrupp: Testamento Memori, S8, 8 perc.) Az igazi szabadság itt valóban a szellemi és formai játékosságból, a szellemi energia felszikrázásaiból született meg. Talán ezek a filmek álltak legközelebb a „kreatív, gondolkozó szerszám" eszméjéhez, vagyis ahhoz, ahogyan a Coppola által bevezetett fogalmat később Bódy Gábor általában az experimentális filmezésre értelmezte. S éppen ez utóbbi filmek kapcsán vált föltűnővé, hogy a kísérleti film valamennyi áramlata mögött ugyanolyan attitűd, világszemlélet húzódik meg. A gúny, a cinizmus, az irónia élteti ezeket a filmeket, s válik - sajnos rövid pillanatokra -termékenyítő, alkotó erővé. Ez egyrészt természetes, hiszen a kísérleti attitűd mindig valami ellen is megfogalmazza magát, legyen az társadalmi vagy művészi konzervativizmus, másrészt érezzük, hogy 1991-ben nemigen létezhet olyan érvényes világszemlélet, melynek ne lenne része a szkepszis. Mégis, anélkül, hogy az alkotó ember felelősségét vagy „iránymutatását" bornírt módon számonkérő szavakat harsognánk, halkan megkérdezhetjük: milyen reménybeli új kultúra, új-új érzékenység születhet abból a felfogásból, amely - ha mégoly helyénvalóan is - az útkereső szellemi kalandot magát is szkeptikus távolságtartással és hideg öniróniával szemléli?

 

A másik általános tendencia, hogy - a lingvisztikai hullám levonulásával párhuzamosan - a kísérleti filmek egyre inkább leíró jellegüekké váltak. A leíró filmkészítés és a nyelvi analízis szerves egységét kellene tehát újra megteremteni. Es persze joggal kívánná mindenki, hogy a formai kísérlet egyben társadalmi kérdésekre is érvényes válasz lehessen. Hogy mindez nem lehetetlen, azt a századelő európai avantgardjától a 70-es években készült magyar experimentális filmekig sokan bizonyították. Tudjuk, az ilyen kettős szintézis esélye ma rendkívül csekély. Nincs menedéket adó és egyszerre provokáló, csatlakozásra hívó társadalmi progresszió, nincs többé filmes köznyelv. Ami van (a hollywoodi), azon nemigen lehet érvényes mondatokat formálni a világról (nem is ez a célja). Mégis örüljünk, hogy vannak emberek, akik egy szétesett világ szilánkjain megpróbálnak egyetemes érvényűt mondani. Törekvésüket nem a végeredmény, hanem az igény szempontjából kell számba vennünk. Sajnos.

 

Kérjük, írja meg véleményét:
Név: Szöveg:
E-mail:
Kérjük írja ide a képen látható karaktereket:

KERESŐ


      
KIEMELT HÍREK
2024.03.12. 22:12

Megnyílt a jelentkezés a 2024-es somogyfajszi Nyári Berekre!

Megnyílt a jelentkezés a 2024-es somogyfajszi Nyári Berekre!

A korábbi évekhez hasonlóan ismét vizuális, zenei, családi és gasztroműhelyekkel várunk benneteket!

 

Részletek és jelentkezés ITT.

2023.06.25. 015:05

Görög filmműhely-vezetők a somogyfajszi táborban

Két görög filmes műhelyvezető is lesz idén a Passport Controll - Nyári Berek Művészeti Műhelyek és Közösségi Együttléten. Karina Logothetis filmrendező és Vasilis Zlatanos sound designer idén elnyerték a legeredetibb kisjátékfilm díját a 33. alkalommal megrendezett Mediawave Filmszemlén, a Kavics (er. Pebble) című filmmel.

2023.05.12. 017:02

PÜNKÖSDI IMPROVIZÁCIÓK - találkozó Ravazdon

Május végén (május 26-28) jön a következő idei Mediawave fokozat Pünkösdi improvizációk címmel, amely a "klasszikus" Mediawave jazz, színházi, táncos és közösségi vonalát szándékozik feleleveníteni a ravazdi Őrhegy udvarházban. A program ide kattintva érhető el.

 

TAGSÁGOK
FŐ TÁMOGATÓ

A MŰKÖDÉS TÁMOGATÓJA

 

MAGYAR FESZTIVÁL SZÖVETSÉG

A MEDIAWAVE

Kiváló Minősítésű Magyar Fesztivál

 

A MEDIAWAVE Minősített

Európai Fesztivál

PARTNER OLDALAK

 

 

 

 

SZABADOS MUSIC

DIRECTORY

 


Kártyás fizetés szolgáltatója
Elfogadott kártyák