KÉPAJÁNLÓ
|
Filmvilág
Vigyázat, lépcső!
1991.
Orosz István
A norvég Lene Teigel Orsó című filmjében egy idős asszony egymásra rímelő fakó emlékeit idézte meg, pontos és átgondolt flashback technikával, alig tizenkét percben. Ennél is rövidebb, mindössze két és fél perces egy másik hölgy, a brit Julie Moran Otthon című, elragadó film-novellette-je egy kisgyerekről, a nagymamájáról, emlékeikről és egy sehova sem vezető vasúti sínpárról. Sok film érkezett Berlinből és Berlinről: a falról és a fal leomlásáról. Jahn és Wensierski munkája a falat mint installációt használja különböző művészi projektek megvalósításához, diabolikusan jókedvű berlini művészek közreműködésével. Megjelent ezúttal is, mint minden ilyen fesztiválon, jónéhány lelkes környezetvédő; dőltek a vásznon a sudár faóriások, szállt a levegőben a kénbűz és a szénmonoxid; e jószándékú filmek csüggesztően emlékeztettek az autó-, benzin- és mosószerreklámokra, s ebből a szempontból szinte lényegtelen, mit kínáltak eladásra. Akkor már inkább a finn Mäki 'Teemu deguszta experimentális filmpornója, amit az éjszakai Hard movie sorozatban vetítettek, s benne egy úr hátulról komótosan közösül imádott BMW-jével, a kipufogócsövön át. Aki Teemu úr ondóval bőven telespriccelt filmjeit kibírta, az hajnaltájt még végignézhetett egy végignézhetetlenül szép és megrázó művet, a francia Borkowski Le Poéme-jét, mely lidérces fényű boncteremben játszódik, egy hullát a boncmesterek szakszerűen szétboncolnak, miközben erős repetitív zene szól, férfihang franciául Rimbaud A részeg hajó című versét mondja. A kínosan naturális procedura, melynek során szembe kell néznünk azzal, miként lesz az ép emberi testből merő hús, csont és belsőség, végül — Rimbaud-nak, a zenének, a fényeknek köszönhetően — poézist és fennkőltséget sugárzott, akárcsak Leonardo e tárgyban tett pokolbéli kalandozásai. Hozzá képest komolytalan blaszfémiának tűnt föl két magyar videóklip, mely Krisztust próbálta reklámozni, édeskés rockzene-imitációval, a szocreál stílusát vegyítve a Michael Jackson-klipek petárdáival. Lehet, e katreál új-giccsek üzenete végül eljut valakihez, de kétséges, ez az az üzenet lesz-e.
Tovább folyik a filmvásznon a kelet-európai szocializmus rekvizitumainak végkiárusítása, igaz, magasabb művészi színvonalon, mint az evangéliumi igazságoké. Mindössze kétperces szellemes animációs filmmel búcsúzik a kádárizmus ormótlan díszleteitól Macskássy Kati Hagyatéka, s ugyanez a tárgya a Közgáz Vizuális Brigád két díjat nyert Szocialista képeslapok című hosszabb munkájának. A német Gregor Droste tízperces filmjében az 1988-as, lázas Bulapestet pásztázza végig, míg a magyar Misch Ádám a berlini változásokat Ciao, ciao Ceausescu – így búcsúztatja a diktátort a svájci Enrique Fontanilles morbid videóklipje, melyen Elena és Nicolae vámpírarca látható régi dokumentumfelvételekről, miközben kemény rep-zene hallatszik: „Ciao Nicolae, Ciao Elena, trallala, tral-lala". Svájcban nevetve búcsúznak, könynyű nekik. Nagy Sándor és Komár István tartózkodnak attól, hogy a szocreál rekvizitumait mutogassák, fekete-fehér filmjük, a Vannak napok mégis összetéveszthetetlen kelet-európai hangulatot sugall: egy falusi búcsú apokaliptikus nyűzsgését veszik szemügyre, fájdalmas, szürke képekben, érzékenyen és nagyon tehetségesen. Orosz István Vigyázat, lépcső! című, nagydíjat nyert filmje egy lerobbant lépcsőházat idéz meg, igazi tárgya azonban ennek is Kelet-Európa. Kíérlelt, virtuóz és profi munka Orosz Istváné, mely az Ah, Amerikaban megismert töredékes, variábilis szociorajzokból építkezik. Összetéveszthetetlenül nagydíjas mű, nem volt nebéz dolga a zsűrinek, s nem lenne meglepő, ha a jövőben aratna a világfesztiválokon.
Négyszáz munka érkezett az idén Győrbe, s mivel a szervezők nem szabtak nevezési feltételeket, összemérhetetlenül különböző műfajú és stílusú filmek váltogatták egymást az 58 filmre szűkített, de még így is lényegében áttekinthetetlen versenymezőnyben, s a legalább ugyanennyi munkát felvonultató információs programban. Markáns profil így aligha rajzolódhatott ki, de annyi érezhető volt, hogy az ezentúl évente megrendezendő szemle várhatóan az üzleti filmkészítéssel szembeforduló kisfilmesek, animációs alkotók, experimentális és nonprofesszionista művészek agórája lesz. Győrnek most jó esélye van rá, hogy rövid időn belül egyfajta közép-európai Oberhausenné vagy Mannheim-mé váljon. A magyar filmbarátok megérdemelnének végre — ennyi veszteség után különösen — egy jó színvonalú világfesztivált.
|
KIEMELT HÍREK
2024.03.12. 22:12
Megnyílt a jelentkezés a 2024-es somogyfajszi Nyári Berekre!
A korábbi évekhez hasonlóan ismét vizuális, zenei, családi és gasztroműhelyekkel várunk benneteket!
Részletek és jelentkezés ITT.
2023.06.25. 015:05
Két görög filmes műhelyvezető is lesz idén a Passport Controll - Nyári Berek Művészeti Műhelyek és Közösségi Együttléten. Karina Logothetis filmrendező és Vasilis Zlatanos sound designer idén elnyerték a legeredetibb kisjátékfilm díját a 33. alkalommal megrendezett Mediawave Filmszemlén, a Kavics (er. Pebble) című filmmel.
2023.05.12. 017:02
Május végén (május 26-28) jön a következő idei Mediawave fokozat Pünkösdi improvizációk címmel, amely a "klasszikus" Mediawave jazz, színházi, táncos és közösségi vonalát szándékozik feleleveníteni a ravazdi Őrhegy udvarházban. A program ide kattintva érhető el.
TAGSÁGOK
FŐ TÁMOGATÓ
|
|