GYŐRI FILMES TÖRTÉNET KRONOLÓGIÁJA

Az elején ez még egy sok lyukkal rendelkező szövet, amelyeket folyamatosan próbálunk befoltozni a kapott indormációk alapján.

ÖSSZEFOGLALÓAN

A hatvanas évek közepi indulást, amely Maráczy Ferenc, majd Góczán Károly nevéhez fűződik, a hetvenes években az országos amatőrfilm mozgalomba való beintegrálódás követte. Először létrejött a győri amatőrfilmfesztivál sorozat, aztán a mozgalomhoz csatlakoztak, létrejöttek az un. tájegységi amatőrfilmszemlék, amelyek területi elven fedték le az országot. Az Észak-Nyugat-Dunántúl központja volt Győr, amely aktív gárdája révén is hangsúlyos szerepet töltött be az országos amatőrfilmes mozgalomban. A pontos kronológiát több résztvevő emlékezetéből próbáljuk összeállítani a közeljövőben, de előzetesen annyi, hogy ezen időszakban jórészt Kovács Róbert vezetésével működött a Győri Amatőrfilm Stúdió. Tagjai többségében e szocialista konszolidációs időszak elitjéhez tartoztak, orvosok, mérnökök, üzemi vezetők és a pártelit gyermekei voltak. A technikai háttér - kamera, vágófelszerelés - és a nyersanyag és annak előhívása is drága dolog volt, amelyhez a Filmstúdió összejöveteli és működési helyszínéül szolgáló Petőfi Sándor Ifjúsági Ház sok mindent biztosított a tagok erős kapcsolati rendszere okán a városi és megyei tanács, pártbizottság irányába. Ebben az időszakban és az előbbi háttér miatt még főleg a békés, a családi témákon ugyan túllépő, de önkontrollal teli filmek születtek: néprajziak, útifilmek, stb. Bár a hetvenes évek közepétől azért már megjelentek a kritikusabb hangvételűek dr. Haffner Szabolcs és Csenár Imre megjelenésével. Pl. "A 700-át" című film, amely Győr 700 éves évfordulója előtti előkészületek okozta útfelbontások okozta káoszt mutatta be kellően szatirikus hangnemben, helyben dorgálásban részesült, az országos fesztiválon ellenben komoly elismerésben részesült. Ez komoly önbizalmat és bátorságot adott az alkotóknak további munkájukhoz.

Itt kell helyre tennünk az "amatőr" szó akkori valós tartalmát.

GYŐRI IFJÚSÁGI FILMSTÚDIÓ

1966-1968?

vezető:

Maráczy Ferenc

tagok:

Gárdonyi Béla, Horváth Sándor, Láng E. Attila, Maráczy Kálmán, ifj. Szaló Lajos                                                            

GYŐRI AMATŐRFILM STÚDIÓ

1. szakasz

1970? - 1976?

(a névre kattinva lehet elérni az egyes filmesek életrajzi adatait és filmjeit)

Góczán Károly

tagok:

Ámon András, Csenár Imre, Csukly Ödön, dr. Czigány Jenő, dr. Haffner Szabolcs, Horváth Sándor, Kálmán Ferenc, Kiss Iván, Kovács Róbert, Láng E. Attila, Mészáros Tamás, ifj. Szaló Lajos, Tóth Tamás

GYŐRI AMATŐRFILM STÚDIÓ

2. szakasz

1977? - 1986?

(a névre kattinva lehet elérni az egyes filmesek életrajzi adatait és filmjeit)

Kovács Róbert

tagok:

dr. ifj. Alexy Miklós, Ámon András, Csenár Imre, Csukly Ödön, dr. Czigány Jenő, Hadarics Gábor, dr. Haffner Szabolcs, Hartyándi Jenő, Horváth Sándor, Kálmán Ferenc, Kiss Géza, Kiss Iván, Kocsis Tibor, Kovács R. Ákos, Láng E. Attila, Mészáros Tamás, Nagy Péter, Óbermayer József, Opra Vilmos, Pió Márta, ifj. Szaló Lajos, Tóth Tamás, Zérczy Imre

TANÍTÓKÉPZŐ FILMKÉSZÍTŐ KLUBJA

1979? -1982?

(feldolgozás alatt)

Király Tibor - Góczán Károly

tagok:

Hartyándi Jenő, Kocsis Tibor, Kovács Andrea, Lázár Károly, és még több főiskolai hallgató, akik után nyomozunk

GYŐRI AMATŐRFILM STÚDIÓ

3. szakasz

1986? - 1989

 (a névre kattinva lehet elérni az egyes filmesek életrajzi adatait és filmjeit)

vezető:

dr. Haffner Szabolcs

tagok:

Ámon András, Csenár Imre, Deák Tamás "Döki", Hadarics Gábor, Hartyándi Jenő, Lakatos István, Malasits Zsolt, Nagy Péter, Óbermayer József, Opra Vilmos, Szakáll János, Tóth Tamás

de voltak "külsős"-ök, akik egy-egy film erejéig belekaptak a filmkészítésbe: Sörös Ferenc, Knausz Kálmán

Több hangsúlyos váltás jellemzi ezen időszakot. A legfontosabb és leghangsúlyosabb a rendszerváltás előszelének érzete, amely nehezen megfogható valami így utólag, de akkor egyértelműen lehetett érezni az addig "nagyon odafigyelő" rendszer lazulását. Az országos, egymást jól ismerő és fesztiválokra összejáró amatőrfilmes mozgalmonban belül futótűzként kezdett terjedni a szabadabb megfogalmazás szele. A mozgalom egy része elkezdte magát függetlenfilmesként deffiniálni. Az országos szövetség is Magyar Független Film és Videó Szövetségre változtatta a nevét az évtized közepe táján, mikörben a mai napig is MAFSZ-ként (Magyar Amatőrfilm Szövetség) használja, rövidítve elnevezését. Hangsúlyos jelensége volt eme időszaknak, hogy az amatőrökből függetlenekké váló filmesek rájöttek, hogy míg a profi filmesek és televíziósok továbbra is nagyon ellenőrzött formában működtek és az önkontroll is erősen munkált bennük, addig ők lépésről lépésre egyre szabadabban, kritikusabban kezdték megfogalmazni a körülöttük egyre gyorsabban változó világot. Amitől az amatőrfilmes mozgalom idősebb része többségében megijedt és háttérbe huzódott. Filmjeinkben egyre erősebben jelentek meg az addig tabunak számító, a társadalmi problémákra reagáló témák, vagy az addig szinte nem is létező nemzeti, kisebbségi, határon túli magyarokkal foglalkozó témák. Röviden megfogalmazva mi minden kis ajtórésbe betettük a lábunkat, és egyre beljebb merészkedtünk. És magunk is csodálkoztunk, hogy egyre kisebb akadályokba ütközünk. Amitől persze egyre jobban felbátorodtunk.

Mindezt erősensegítette, hogy ekkor történt meg az a technikai váltás, amely 1986-tól számunkra is elérhetővé tette a videótechnikát, amely hosszabb filmek és dokumentációk elkészítését és a hang szinkronitásának problémáját is emgoldotta. Mégha elsőre a videótechnika legalacsonyabb szintű verzióját, a VHS rendszert tudtuk is használni. De a videótechnika gyors fejlődősét viszoonylag tudtuk követni és ugyan a profik jobb minőségűhöz fértek hozzá, de továbbra sem mertek kényes témákhoz nyúlni.

Úgyhogy ezen győri filmes időszakot erős pezsgés, és társadalmi és nemzeti proglémák rögzítése jellemezte, hatotta át, a mai napig is e filme egyetlen hiteles megörökítői a korszaknak. Sok fiatal csatlakozott ekkor a megújuló győri stúdióhoz, amelyhez sokat dobott a latba az új vezető dr. Haffner Szabolcs pozitív és befogadó hozzáállása is.

GYŐRI VIZUÁLIS MŰHELY

1989 - 1996?

a rendszerváltás adta lehetőséget, az új egyesülési törvényt felhasználva, 1989-ben létrehoztuk a Győri Vizuális Műhely Kulturális Egyesületet. Filmeket készítettünk immár függetlenként, vágóberendezést vásároltunk, valamint elkezdtük szervezni a VIII. Nemzetközi Film és Videó Fesztivált (csak a második évtől kapta a Mediawave előtagot). Teljesen megújított szellemiséggel, valamint zenei és más művészeri programmal kiegészítve. Az első fesztivál után a Mediawave szervezésére más civil filmes és zenei szervezetekkel összefogva alapítványt hoztunk létre, amely lassan átvette az alapító egyesület szerepét, ezért a kérdőjel az 1996-os dátum mögött. Körülbelül eddig készültek filmek a Győri Vizuális Műhely keretében, utána már a Mediawave-ben.

elnök:

Csenár Imre

elnökségi tagok:

dr. Haffner Szabolcs, Tóth Tamás, Hartyándi Jenő

tagok:

Hadarics Gábor, Hajnal Zoltán "Zotyó", Királyfalvi László, Lengyel Sándor, Nagy Péter, Óbermayer József, dr. Soós Katalin, Tóth Tamás, Ujvári Sándor

MEDIAWAVE ALAPÍTVÁNY

és filmgyártó cégei: TRITEL KFT - MEDIAWAVE 2000 KFT

1991 - napjainkig

a Győri Vizuális Műhely volt az egyik alapítója a Mediawave Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítványnak (1991), ahova a következő 5-6 év alatt áttolódott a győri filmkészítési tevékenység, pontosabban a 90-es évek környékén a Tritel Kft-be, amelyből 2000-ben - névváltoztatással - a Mediawave 2000 Filmgyártó Kft lett. A filmes pályázati pénzek felhasználása miatt több hosszabb-rövidebb filmes saját cégeket alapított, és a Mediawave egyre inkább ernyőszervezetté vált, amely a filmesek mozgalmi, közösségi szálát vitte tovább.

Hartyándi Jenő

gyártásvezetők:

Tóth Tamás, Gazsó Zsuzsa, Varjú Nándor, Kádár Sándor

filmkészítők:

nagyon sokan, lásd időszak filmes listáján