Az Andalúziában élő Durst család révén közvetlen kapcsolat fűz bennünket a flamenco őshazájához, annak muzsikusaihoz és táncosaihoz, akik több esetben is jártak és felléptek a 2010-es évek Mediawave Együttlétjein, különböző formációkban. Ennek okán egy kicsit kibővítetük a központi programot az andalúz kultúrát bemutató programelemekkel.

NEMZETKÖZI CIGÁNY DAL NAPJA

2024. augusztus 8. (csütörötök)

6 ország 15 helyszínén 60 koncert

(Budapest – Szentendre – Csobánka – Százhalombatta – Hatvan – Ravazd – Veszprém – Balatonboglár – Pécs – Nagyecsed – Bulgária – Spanyolország – Németország – Szlovákia – Románia)

Főszervező: Nemzetközi Cigány - és Világzenei Hálózat
Művészeti vezető: Rostás Mihály "Mazsi"
Támogatók: Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt, Visit Hungary, MOL - Új Európa Alapítvány, NKA – Nemzeti Kulturális Alap

2024. augusztus 8-án –a legendás észak-macedón énekes, Esma Redžepova születésnapján – harmadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Az eseménysorozatban idén már hat ország 15 helyszíne vesz részt és 50 zenekar fellépésre kerül sor itthon és külföldön Rostás Mihály „Mazsi” (a Lakatos Mónika és a Romengo és a MazsiMó – GipsyMó zenekarok alapítója és zenekarvezetője) kezdeményezésére. Az eseménysorozat arca Lakatos Mónika Kossuth- és WOMEX életműdíjas roma énekesnő. A Nemzetközi Cigány Dal Napja a sokszínűséget ünnepli legendás cigány és nemcigány művészek részvételével évről-évre bővülő helyszín- és programkínálattal. 2024-ben tíz magyarországi városban, valamint öt külföldi helyszínen, közel ötven fellépő zenekarral várják a közönséget a Nemzetközi Cigány és Világzenei Hálózat szervezésében ingyenes koncertekkel. A flamencotól a balkáni rezesbandákig, cigány hallgatóktól a jazzes ritmusokig elvarázsol bennünket a cigány kultúra életöröme, dinamizmusa és mélysége egyaránt. A szervezők arra biztatnak mindenkit, hogy merüljenek el a felejthetetlen zenei élményekben jobban megismerve, megtapasztalva a cigány kultúra mellett a saját kulturális sokszínűségünket is.

Európa egyik legszínesebb, leggazdagabb nemzetisége a cigányság páratlan és a mai napig élő, fejlődő zenei kultúrával, amely a történelem során is számos ponton járult hozzá az európai zenekultúra fejlődéséhez. Nincs még egy olyan népcsoport, amely jelen lenne az Unió összes országában, ily módon az európai közösségnek nagyon fontos összetartó ereje a cigányság. A cigány kultúra félreismerhetetlenül magán hordozza a saját jegyeket, egyúttal visszatükrözi a velük kapcsolatba kerülő nemzetek jellegzetességeit is. A spanyol flamenco eleganciájától a szerbiai rezesbandák magával ragadó erejéig képes átölelni egész Európát és a világot, hirdetve a romák szokásait, nyelvét és végtelen életörömét. Kultúrájuk egyik legékesebb része az, amelyik a magyar nemzettel virágzik évszázadok óta, olyan gyümölcsöket teremtve, mint az éttermi cigányzene, az oláh-cigány muzsika és tánc, vagy a vonós magyar népzene.

Rostás Mihály „Mazsi”, a Cigány Dal Napjának ötletgazdája, művészeti vezetője és főszervezője az elmúlt évtizedekben négy kontinens, több mint harminc országában koncertezett a Kossuth-díjas és Womex életműdíjas Lakatos Mónika és a Romengo zenekar vezetőjeként és menedzsereként. Megtapasztalva és cigányul szót értve a különböző országok cigányzenei fesztiváljaival és cigány zenekaraival, hívta életre a Nemzetközi Cigány Dal Napja hiánypótló kezdeményezést és egyben a nemzetközi cigányzenei együttműködésekért sokrétűen tevékenykedő Nemzetközi Cigány és Világzenei Hálózatot egyaránt.

helyszín:

A RAVAZDI ŐRHEGY UDVARHÁZBAN

ebből 4 koncert

a Mediawave és a Ravazdi parasztszalon központjában

a helyszín Ravazd régi faluközpontjának egy eldugott kis utcájában található

parkolni a Coop bolt, iskola, templom, buszforduló epicentrumban lehet

az utca nevét és házszámot nem adunk meg, mert a GPS nagyon félrevisz

helyette itt a GPS koordináta

16-18:00 (udvar + parasztszalon)

ANDALÚZ KULTURÁLIS BEMUTATÓ ÉS MŰHELY

   * flamenco taps és tánc tanítás

   * flamenco videók Durst Györgytől

   * andalúz gazpacho és bor kóstoló

18:00 (koncertpajta)

EAST GIPSY BAND
Az East Gipsy Band egyesíti a magyar jazzélet több generációját a roma népzene csillagjaival. Muzsikájuk a bizonyíték, hogy létezik a legendás Django Reinhardt által kitaposott úttól eltérő, de azzal teljesen egyenrangú, újszerű és izgalmas fúziója a roma zenei hagyománynak és a jazznek. Az egyetlen magyar zenekar, amelyik játszott Amerika legnevezetesebb jazzklubjaiban.
Hegedű: Sárközi Lajos, cimbalom: Oláh Vilmos, bőgő: Orbán György, dob: Balázs Elemér, zongora: Balázs József

19:00 (koncertpajta)

AUTENTIKUS FLAMENCO JEREZ DE LA FRONTERÁBÓL 1. rész

(a flamenco egyik őshazájából)
ének: Ignacio Fajardo, gitár: Manuel Monte, taps: Manuel de Mané, Alberto Jiménez Benítez,

Ignacio Fajardo – ének
1980-ban született Jerez de la Fronteraban. A jerezi híres San Miguel és Santiago cigánynegyedek cigány zenészei közt nőtt fel és tanult tőlük énekelni. 8 éves korától énekel, Jerez, Sevilla, Cadiz és El Puerto de Sánta Maria peña-kban és tablao-kban lép fel rendszeresen.
Manuel Monte – gitár
1973-ban született Jerez de la Fronterában. Flamencogitáros és flamencogitár-tanár, számos híres tanártól, köztük Balao-tól és Carbonero-tól tanult zenélni. Zenészként rendszeresen a jerezi és különböző andalúziai peña-k es tablao-k fellépőművésze, tanárként pedig gyerekeket és felnőtteket egyaránt oktat.

21:00 (koncertpajta)

FANFARA COMPLEXA

"A Fanfara Complexa napjaink egyik legdinamikusabb hangzású, legütőképesebb csapata a hazai nép- és világzenei szcénában. A zenekar a moldvai táncházak világában kezdte működését, ám azóta az ország egyik legkedveltebb balkáni rezesbandájává vált: mind a táncházi mulatságokban, mind a különféle fesztiválok folksátoraiban is az éjszakai bulik rendszeres szereplői. Muzsikájuk elsősorban a történelmi Moldva hangszeres táncdallamait használja, ám céljuk nem a hagyományőrzés, a populáris zenei trendek alól nem tudják és nem is akarják kivonni magukat. Repertoárjuk és technikai tudásuk alapján egy romániai lakodalomban, bálban is megállnák a helyüket, meg is állják időről időre.
Játékuk letűnt évtizedek, a keleteurópai rögvalóság eklektikus világába repíti a közönséget. A paneldzsungelek aljában megbúvó füstös kaszinók, a Fekete-Tengeri orvhalászok, moldáv traktoristák, vagy épp direkttermőbor-termesztő, minden hájjal megkent szakszervezeti vezetők mesebeli, de mégis nagyon valós figurákként sorjáznak elő képzeletünkben a három falrepesztő fúvós, a két harmonika, a koboz és a dob dinamikus örömzenéjének hallatára.
Bede Péter – altszaxofon, Babcsán Bence – altszaxofon, klarinét, Sófalvi Kiss Csaba –tenorszaxofon, Salamon Soma – harmonika, furulya, ének, Réti Benedek –harmonika, Molnár Bálint –koboz, vokál, Benke Róbert –dob

22:00 (koncertpajta, majd esetleg a tábortűz)

AUTENTIKUS FLAMENCO JEREZ DE LA FRONTERÁBÓL 2. rész

Az autentikusság azt jelenti, hogy őshazájában a flamenco a mai napig igazi népzene, amiben a magyar népzene "rendjeihez" hasonló lassú és intenzív szakaszok váltják egymást, szünetekkel tűzdelve. A végére a "bulisabb", táncra ingerlő részt tervezzük, amibe a közönség bátran beszállhat tapssal és "olé"-zással.

kiállítás (pajtamozi)

Nagy Attila István fotókiállítás: FERI
dokumentumfotók egy hajléktalan ember, Feri mindennapjairól

BELÉPÉSI FELTÉTELEK 

A programokon részt venni az utóbbi években Ravazdon kialakított és egyre jobban működő hagyomány alapján lehetséges. E hagyomány a közösségi asztalra a közönség által hozott, alapvetően a fellépő művészek ellátására szánt ételek-italok hozását jelenti. Amelyet a program súlyához illik mérni. A feledékenyek ugyanezen célból adományt tehetnek.

Nagyon örülnénk, ha a hozott ételekre-italokra előzetesen ráírnátok a hozó nevét, települését és az étel nevét.