IFJÚSÁGI FILMSTÚDIÓ - GYŐRI AMATŐRFILM STÚDIÓ - GYŐRI VIZUÁLIS MŰHELY - MEDIAWAVE ALAPÍTVÁNY - CSIPA CSOPORT - ZSEBCSELEK CSOPORT - ÉLMÉNYTERÁPIA - MEDIAWAVE2000 Kft - KÉP-ART Bt.

A GYŐRI FILMEK ARCHÍVUMA szeretné összegyűjteni a Győrhöz és környezetéhez kötődő filmes alkotótevékenységet. Ilyen értelemben győri filmesnek tekinthetők a Győrben élő vagy élt amatőr, független és profi filmesek, továbbá azok, kiknek filmes alkotó tevékenysége Győr városához köthető életük egy szakaszában. De győrinek tekintjük azokat a filmeket is, amelyek Győrben vagy környezetében megvalósuló filmes táborokban vagy műhelyekben/workshopokban valósultak meg.

A weboldalon jelenleg kb. 200 film tekinthető meg, továbbá olyan filmek adatai, amelyekről tudunk, de még nem jutottak el hozzánk vagy elvesztek. De nem adjuk fel! Ha bárkinek az emlékezetében felbukkan bármilyen alkotás, kérjük jelezze. Reményeink szerint az archívum jelen állapota csak a kezdet és hamarosan bővülni fog, hiszen sok szervezeten kívüli filmes is bizton tevékenykedett a városban.

Terveink között szerepel összegyűjteni a századelő Győrben készült híradófelvételeit, vagy részben és teljesen itt forgatott játékfilmeket...

Ha érdekel a GYŐRI FILMEK ARCHÍVUMA, kattints ide! 

-------------------------------------------------------------------------------------- 

EMLÉKEZÉS AZ ELŐZMÉNYEKRE, A HELYI ELŐDÖKRE

 
A győri filmkészítés úttőrője a helyi amatőrfilmes közösség volt. Amatőrfilmesnek lenni bizonyos fokú szabadságot jelentett a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországán, így Győrben is. Ugyanakkor e helyi közösségek élénk kapcsolatot tartottak fent egymással a területi (tájegységi) és a változó helyű országos fesztiválok során. A filmek publicitása emiatt talán még erőteljesebb volt, mint a mai szétfolyó rendszertelenségben. Ugyanakkor e szellemiségükben és megfogalmazásukban viszonylagosan szabad – szerzői önkontroll működött – filmek, a hivatalos vonalas megszólalási lehetőségek okán, még közönséget is vonzottak.

A helyi filmes történelem nagyjából három részre osztható.

Az első - 70-80-as évekre eső korszak, a Győri Amatőrfilm Stúdió - jórészt Góczán Károly, Kovács Róbert, Ámon László, Horváth Sándor, Haffner Szabolcs, Csenár Imre, Tóth Tamás nevéhez fűződik. Akik az országos mozgásokba való integrálódáson túl létrehozták a „Díjnyertes Amatőrfilmek Nemzetközi Fesztiválját”, amely 2-3 évente megrendezésre kerülő fesztivál, a kor mozgási lehetőségeit maximálisan kihasználva, elsősorban a szocialista országok filmes delegációit vonzotta Győrbe.
 

A nyolcvanas évek végének érezhető politikai változásai, zűrzavara és az időközben bekövetkező amatőrfilmes generációváltás igézte elő a Győri Amatőrfilm Stúdió megújulását, majd a fotósokkal bővülve, a Győri Vizuális Műhely megalakítását, amely 1990-ben a város egyik legelső civil kulturális tömörülése lett. Ezen megújulást a régi filmesek közül Haffner Szabolcs, Csenár Imre és Tóth Tamás, az újak közül Obermayer József, Hadarics Gábor, Nagy Péter, Lengyel Sándor, Soós Katalin, Kiss Géza, Grencsó István, Ujvári Sándor, Naszádos Lajos, Villányi László, Hartyándi Jenő neve fémjelezte. 
 

Nagyjából e filmes mag kezdte meg az első MEDIAWAVE Fesztivál szervezését, amelyhez a fő kiindulási alapot az adta, hogy az első filmes generáció a zűrzavaros rendszerváltás előtti időszakban nem látta biztosítva a jogelődnek tekinthető „Díjnyertes amatőrfilmek nemzetközi fesztiváljá”-nak folytatását. Az új generáció azonban a folytatás mellett szavazott, de megújított szellemiséggel és kibővített művészeti palettával.

Az új, de régi folytatásának szánt fesztivál neve ezért az első évben még VIII. Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál volt. A megújult fesztivál létrehozásában helyszínadó és anyagi héttér biztosító partnerek voltak a Rába Mozi (Koch Éva) és az Ifjúsági Ház (Tóth Erzsébet, Tóth Klára, Bári Ildikó és ház több fiatal munkatársa, akik közül többen rövidebb-hosszabb ideig - onnan kiválva - a fesztivál munkatársai, vagy fő munkatársai lettek). Az első év sikere után további országos hatáskörű civil művészeti szervezetek bevonásával (MAFSZ, Közgáz Vizuális Brigád, Adyton Egyesület) civil alapítvány jött létre, megalapozandó a következő évek, független működésének, a későbbikben történtekkel igazolható létjogosultságát. Ekkortól használja a fesztivál a jobb nemzetközi érthetőség kedvéért – Burkus Zoltán ötletét elfogadva – a MEDIAWAVE előnevet.

Az ezután beindult - a fesztiválhoz köthető, de időnként független - sokrétű művészeti folyamat filmes része máig tart, amelyet a 90-es évek közepétől Szolnoki József, majd Zsédely Teréz, Maráczy Manuéla, Csáki László, Nagy Ildikó, Tóth Péter még később Buzás Mihály, Hajnal Zoltán, Székely Adél neve fémjelez. De már megjelent egy új huszonéves gárda... Talán sosem lesz vége…

És tán egyszer helyi támogatásra is lel.

Hartyándi Jenő

1991

Fontos év! Nagyon fontos év a győri filmesek életében! A lendület éve!

Előző évben kezdtük el (a Győri Vizuális Műhely, más szervezetekkel összefogva - részleteket lásd itt!) a később MEDIAWAVE-nek nevezett fesztivál szervezését. A szervezési munka dandárjában megtörtént a rendszerváltás, amely nagy, plusz lendületet adott a bimbódzó rendezvénynek. Akkor azt hittük, eljött a szabadság, a demokrácia, a mi időnk, amelyek vágya előrevetült az előző évek filmjeiből. Érdemes ilyen szemmel is átnézni a korábbi termést. Utólag már jól látható - 1986-tól - először a politikum, majd a nemzeti, a kisebbségi problémák felé való fordulás, amely szemlélet a korábbi filmekben nem lelhető fel. Minden technikai és szellemi esetlenségük ellenére, úttörő, merész dolgok voltak ezek a filmek akkoriban, országosan is, mert a profi szakma és a televízió nem mert még e témákhoz nyúlni.
Az első fesztivál nagyon sikeresen lezajlott, utána, még rendszerváltó lendületből létrejött a MEDIAWAVE Fesztivált azóta is szervező alapítvány, amely lassan átvette a Győri Vizuális Műhely szerepét. Nem pozicióharc volt ez, hanem egy pár év alatt kiderült, hogy fölösleges két szervezetet fenntartani, nagyjából azonos gárdával.
A fesztivál azóta, azaz ma is (2007) ugyanazokkal a problémákkal küzd, mind indulásakor, legfeljebb a szervező gárda tanult meg jobban a szervezni, próbálva őrizni a sokak által vágyott „kezdetek báját”. Persze ehhez ismerni kell azt a mondást, hogy kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni! A realitás az, hogy minden évben szinte a nulláról kell kezdeni a munkát, mert a társadalmi környezet, önkormányzati-állami kultúratámogatási rendszer csak egyre zavarosabb, évente változó lett. És öt évvel az Európa Unióhoz csatlakozás után sem mutat semmilyen jelet arra nézve, hogy átvegye az európa kultúratámogatási rendszert.
A rendszerváltás utáni első időben még azt hittük, hogy ez a szocializmus maradványa. Majd csak kikopik egyszer. Az utóbbi időben - mintegy 15 év után - tudatosodott, hogy sokkal mélyebbek a problémák. A magyar nemzeti hagyományok feudalizmusba visszanyúló, káros következményéről van szó. Ahogy jeles kollégánk - Rechnitzer professzor mondta pár évvel ezelőtt - ez itt még mindig Mutyisztán! Ásziai eredetünk mai napig is ható maradványa! Rendszeres keletjáró emberként mondhatom, kár, hogy ezt a nem túl szimpatikus keleti örökséget tartottuk meg, az egyébként nagyon sok pozitív tulajdonsággal és szokással rendelkező kelet kulturkörből. A múltból ezt a káros és sokaknak kényelmes - "Uram-bátyám alapú" - társalalommozgató forma maradt ránk, hagytuk ránk maradni, konzerváltuk. A nyugati mintákból is sajnos többségében a cikit, a felszínt vettük át! Mutyisztán-Magyarország él, és sokaknak nem érdeke e jól manipulálható, „zavarosvíz” rendszer változtatása! Szeretném még megélni, hogy 18 éves korába lépő, lázadó kamaszkorán lassan túllépő, civil kulturális víziónk, amit MEDIAWAVE Fesztiválnak hívnak, egyszer valósan nemcsak Európában, hanem európai körülmények között működhessen. Valós európai rangjához méltóan! Sem többre, sem kevesebbre nem vágyom, realista, értékalapú megítélésre.

Hartyándi Jenő

2007 december eleje