_550x348t0_ic.jpg)
Dr. Henics Tamás
"...ahogy Bennetek is, bennem is maradt jónénány gondolat!"
Bécs-Mecsér, 2020. május 26.
Kedves Mindnyájan!
Jenö, köszönet a vágott összefoglalóért, nagyon remek szinopszis, érzékletesen reflektálja az összejövetel szellemi mondanivalóját.
Azért is volt nagyon hasznos ezt megtekinteni, mert nyilván, ahogy Bennetek is, bennem is maradt jónénány gondolat, ami akkor került volna elö, ha még ott ülünk vagy pár órát egymás társaságában. Mivel ez lehetetlen lett volna, így egy elmaradt gondolatsort szeretnék Veletek megosztani. Ez egyben mutatja azt is, milyen fontosak ezek az összejövetelek. Inspiratívak, gondolkodtatók és további elmélkedésre, ötletgerjesztésre hívnak.
A saját, a közös célunk megvalósítása érdekében eddig tett tevékenységem tanulságait szeretném Veletek megosztani. Ez a tevékenység nem más, mint az idén 15 éves Ladikos Fesztiválunk, mely kapcsán érzékelt észrevételeim ennek az üzenetnek a tárgya.
Mecsér a fesztivál fokozatos kibontakozása elött élte saját "örökségét", helyesebben emlékeit. Az örökség ápolásának vajh kevés nyoma maradt mára.
A közösség a fesztivál kapcsán egy új értelmezést kapott, igenis megmozdult, újra visszaérkezett az emberek érzetébe egy közösséggel kapcsolatos, az együttérzéssel rezonáló érzet. Ki-ki megtalálta a helyét a rendezvény sikerességébe vetett hit általi örömérzésben. Szinte tapinthatóan megváltozott a faluközösség "viselkedése". Valami olyan "érzelmi mintázat" jött létre, ami a régi aratásokkor, a kalákákkor, az egymásssal együtt tevékenykedés kapcsán régen természetes volt az effajta közösségekben. Ezt ma úgy lehetne megfogalmazni (nem az én szavam, -de osztom amegállapítást, ezt a falubeliek mondták nekem sokszor, különösen, akik eljárnak messzebre is): Mecsér újra "felkerült a térképre".
15 év elég nagy idö, mégis azt vettem észre, hogy a lelkesedésen kívül, ami a fesztivál évenkénti eljövetelét, illetve az annak elökészítéset övezö "euforikus" készülödést illeti, nem történik más a közösségben. Helyesebben alakult nagyon sok (még falun belüli is!!) ismeretség, kapcsolat-szorosabbá válás, de ez egy éves periodikussággal "fellángoló" lelkesedésben öltött csak testet.
És itt jött az általatok megismert Ervin és Peti által, mint oszlopos kezdeményezök, megálmodott Mecséri Kertbarátok Köre kezdeményezés, aminek a jelentöségét pontosan abban látom, hogy a fesztivál által generált "népföiskolai szellem" ne csak lebegjen körülöttünk egy éves hiátuszban, hanem a mindennapjainkban legyen egy szemlélet, egy MEGÉLT VALÓS ÉLET, ami a fesztiválon túl is képes a mindennapjainkat, az élt életünket értelemes tartalmakkal (programok, elöadások, közös kirándulások, stb) megtölteni. Ekkor lehetünk egy "edzett, felvértezett", hiteles gondolatokat és tetteket közvetíteni tudó közösség. Ne felejtsük el, hogy az Örségnek (ahol felnöhettem), vagy épp az általam az örségihez egyébiránt nagyonis rokonított Kalotaszegnek is a hiteles üzenete pont a közösség erjébe és annak megélésébe vetett hihetetlenül erös hit ad mai napig értelmet.
Tehát, bárhol is egy adott kezdeményezés csak akkor ér célba, ha a kezdeményezés által létrehozott iniciatívákat sikerül átültetni az adott közösség mindennapi gondolkodásába.
Ehhez több kell, mint egy évenkénti rendezvény. Ezért vitális Cimbiék -mindennel ellen menönek tünö- hitvallása és annak véghezvitele is, mert szolid alapot ad arra, hogy abba minden, a velük egyetértö tevékeny ember hitelesen bele tud kapaszkodni.
Még valami, nem kell elszakadnunk a sokszor urbánus létünktöl, ami civil foglalkozásunk óhatatlan velejárója, ez lehetetlen, illetve a jövö generációkat szem elött tartó, értelmesen gondolkodó ember számára talmiság is (az emberiség "mért körét" nem tudjuk megszakítani -Mecsérröl sokan dolgoznak az Audinál pl, de Ausztiriában is, stb), ám szemléletet, lekületet, patriotizmust és az ezzel járó, a közösséget és annak értékességét és melegségét megélni tudó közösséget létre tudunk hozni olyan emberekként, akiknek ez az értéksor fontos és ezért FELELÖSSÉGGEL tenni is tudunk. Mert tudunk.
Talán bö lé lett, de ez így kifakadott, na!
Szeretettel üdv Mindnyájatoknak,
Tamás
Az öriszentpéteri összejövetelt nagyon várom (Pérer szövetkezzünk), sok olyat tudok minden bizonnyal tolmácsolni majd, amit fiatal koromban, az akkor még szinte érintetlen gyepüs-szeres világban szívtam magamba.