Szabadúszó fotósként és független filmesként dolgozom. A képalkotásban elsősorban az emberábrázolás foglalkoztat, legyen az színpadi, sport, dokumentarista, esemény fotózás, vagy dokumentum filmezés. 2008-ban vásároltam az első fényképezőgépem, és kezdtem el ismerkedni a fotózással, autodidakta módon. 2010-ben a Magyar Turizmus Zrt. részére fotóztam a magyarországi fesztiválokat, majd alkalmi jelleggel a Népszabadságnak is dolgoztam külsősként. 2011 óta az MTI külsős fotóriportere vagyok főként Sopron és környékén, időnként külföldön. Jövőbeni terveimben multimédiás anyagok készítése is szerepel.

Tulajdonképpen összerázódó, nulladik napnakszántuk e keddi napot. A sokféle művészeti műhely indítójának. De azért már itt is megvillant Artem, az altáji torokhangú énekes, a Csángálló és a Tudósok is borzolta a jelenlévők idegeit drMáriással az élen. A hangulat már ekkor kezdett alakulni.

A májusfát a szomszédos Ácson élő képzőművész kollégánk, a vízparti színpad környezetének landartos kialakítója biztosította. De ehhez el kellett mennünk Ácsra, kávézóként használt magtárába. Itt diszítettük fel a májusfát az együttlét korán érkező honi és nemzetközi vendégeivel. A komáromi Garabonciás zenekar keretezte a délutánt magyar népzenéjével, de az altáji torokhangú énekes, Artem is énekelt egy zöldelésköszöntő dalt. Both Miki által a bicskei menekülttáborban felfedezett togói és kongói muzsikusok is hozzátették magukét, andalító melódiáikkal, majd az andalúz flamenco csapat pezsditette meg a vért, amelyre még a belga-holland-svéd-amerikai erőkből álló, balkáni cigányzenét játszó Balcony Playersnek sikerült rádolgoznia. Komáromban már egy összeérett társaság állította fel a májusfát az erőd tövében.

Aztán beindult a "nagyüzem". Filmek a három moziteremben, koncertek a bástya udvarban és az Ékes teremben. Valamint hajnalba nyúló táncház Kovács Norbert Cimbi vezetésével.

E nap gyönyörű, napsütéses majálisra ébredtek az együttlét résztvevői. Utólag már elmondható, hogy e nap szinte ideálisan, a szervezői szándékokat meghaladóan működött délután a Duna-part különböző részein, valamint este az erőd belsejében. Jól láthatóan a résztvevők kezdték átvenni az ERŐD és az EGYÜTTLÉT szellemiségét, élvezték a csereberét, és az erődfoglalásokat, a legmeglepőbb helyszíneken felbukkanó spontán zenei akciókat, kísérleteket. A Nyomkeresők akció faltáncos próbái is kezdték izgatni az embereket.

A negyedik nap délutánján megérkező esős idő gyorsan megszüntette a Duna-parton vagy füben heverészős idili hangulatot. Az EGYÜTTLÉT résztvevői beszorultak az erőd zárt tereibe. De szerencsére az ERŐD VELÜNK VAN (volt)! És az erős program is. Az esti kezdőkoncert - THE THING, világelső avantgardistái - elsodorták, olyan pályára állítottak bennünket, amelynek csak a hajnali ágybazuhanás vetett véget. Erre rádolgoztak a mester, Szabados György 75 éves születésnapja (három éve a MEDIAWAVE alatt hunyt el) előtt tisztelgő muzsikustársak Grencsó István vezetésével, Mezei Szilárd vendégszereplésével. Felemelő, zenetörténeti jelenbtőségű pillanatok voltak ezek. Az olasz Carmensita & The Ramadogs hanguilatos, táncos, talján tűjfújókkal kiegészített műsora zárta a koncertek sorát, amelyet azért még egy hajnalig tartó felvidéki táncház vezetett le. De közben ne feledkezzünk meg a fehérvári Méhkasaula megérkezéséről sem, akik sötétedéstől "áthangolták", pontosabban átfényfestették az erődudvart. rendhagyó kiállításnyitójuk az épp arra járól andalúz flamencósok jóvoltából tapsnyitóvá vált. Szavak nem hangzottak el, ellenben vagy 50 ember tapsolt spanyol ritmusban.

Az előzőnapi esőt követő, narancssárga riasztással megérkező hidegfront, az e nap délutánjára tervezett és az előző napoknál is bővebb szabadtéri programjaink belső terekbe vonására kényszerítettek bennünket. E belső terek többségében közel sem voltak ideálisak a szabadtérre kigondolt programokhoz, de a közönség hangulata és lelkesültsége feloldotta ezen problémák nagy részét. A Nemzeti Művelődési Intézet által kitalált, csatlakozó Értékmustra, amely 19 megye hagyományos értékeit mutatta, és kóstoltatta, mondhatni nagyon betalált és olyan fiatal rétegekhez juttatta el a hagyományos vidéki magyar világ értékeit, akik maguktól nem tájékozódnak ilyen irányokban. Vidám hangulatú, kissé rendhagyó díjátadások (párhuzamos kultúráért, valamint filmes díjak) is fűszerezték a délután és az este összegző, záró hangulatát. A hajnal négykor befejeződő zárókoncert (Balcony Players) és az azt megelőző andalúz flamencó csapat vérpezsdítő muzsikája teltházzal és önfeledt táncmulatsággal zárta a fesztivált. Miközben az erőd más részeink Dj Zöld dallamaira a fiatalok, másutt pedig a felvidéki népi műhely mulatozott hajnalig - a teljes lemerülésig.